Az ember bioszféra-átalakításának mértékét több tényező is meghatározza, melyeket a módosított Holdren – Ehrlich – Commoner –formula tartalmaz. Ez alapján az emberiség történelmében hat jelentős változást hozó nagy ugrást állapíthatunk meg.

A formula: B = P x O_p x (T + S + G)

B Az ember bioszféra-átalakító tevékenységének mértéke = P Népességszám x O_pEgy főre eső gazdasági teljesítmény mértéke x (T mennyire környezetkímélő technológiák vannak használatban + S gazdaság szerkezete, vagyis a különböző mértékű átalakítással járó gazdasági tevékenységek aránya + G gazdaság földrajzi mintázata, vagyis hogy mennyire válnak el egymástól térben a gazdasági folyamat egyes fázisai)

I.                   A tűzhasználat - Legalább 250.000 évvel ezelőtt

1. növényzet leégetése – a nagytestű állatok űzése, vadászata, 2. ragadozók távoltartása → népesség növekedése, 3. hideg területek kolonizációja, 4. főzés → korábban ehetetlen ételek ehetővé tétele + emésztés megkönnyítése → energiamennyiség növelése → agynövekedés → szellemi képességek növekedése → technikai komplexitás növekedése. A főzés fertőtlenítő hatása miatt csökkent a kórokozó-terhelés → népesség-növekedés.

II.                A nyelv - Legalább 40.000 évvel ezelőtt

Komplexebb és hatékonyabb közösségek → 1. technikai komplexitás – többféle és jobb eszközök megjelenése (egyetlen célt szolgáló szerszámok, csontszerszámok, új vadászfegyverek és vadászati módszerek → a kolonizált területeken a nagytestű állatok kihaltak a túlvadászat miatt. 2. A javak egyre növekvő földrajzi távolságú cseréje → távolabbi erőforrások kihasználása → népességnövekedés.

A bolygó benépesítése: a többi embertípus kiszorítása a nyelv miatt sikerülhetett.

III.             A mezőgazdaság - Legalább 10.500 évvel ezelőtt a Termékeny Félhold területén (Elő-Ázsia)

Megjelenésének feltételei, okai: 1. a túlvadászat miatt csökkent a vadételek hozzáférhetősége, 2. a jégkorszak után megnövekedett a termesztésbe vonható növények száma, 3. gyűjtés, feldolgozás, raktározás technológiája változott, 4. népesség növekedése → több élelem kellett, 5. A mezőgazdaságra áttérő közösségek fölényben voltak a vadászó-gyűjtögetőkkel szemben – számos népesség, komplexebb technológiák, profi katonák, több kórokozó ( a letelepedés miatt a saját mocskukban éltek + népsűrűség miatt könnyen terjedtek a betegségek + háziállatoktól sokszor elkaptak ezt-azt).

Megjelenésének következményei:

1. Népességszám növekedése – A, Adott terület 1-2 nagyságrenddel több embert képes eltartani, ha mezőgazdaságra használják, mintha gyűjtögetésre. Ennek oka, hogy a nem mezőgazdasági területeken sok olyan faj is él, ami alkalmatlan emberi fogyasztásra. B, A mezőgazdasággal általában együtt járó letelepedés több gyerek szülését tette lehetővé, mivel a nők nem képesek sok, járni nem tudó gyerekkel vándorolni. C, a nők feladatát, a gyűjtögetést felváltotta a mezőgazdaság → nők társadalmi helyzete romlott → több gyerek szülésére kényszerültek, mint amennyit akartak.

2. Társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása – letelepedés + mezőgazdaság → raktározható élelemfelesleg → nem élelemtermeléssel foglalkozó specialisták (pl. főnökök) eltartása + nem szállítható vagyontárgyak birtoklása → hatalmi, vagyoni, státuszbeli különbségek kialakulása → versengés és konfliktusok – növelni kell a népességet a csoportok közötti harcok megnyerése érdekében – ezért is kényszerítették a nőket sok gyerek szülésére. Növelni kellett a gazdasági teljesítményt, hogy a versengés sikerét elősegítő eszközöket megteremtsék, épp ezért terjedt a természeti erőforrások kihasználására képes technológia.

3. Központosítás – társadalmi különbségek + népességnövekedés + versengés → sok mezőgazdálkodó társadalomban hatalmi elitek alakultak ki, melyek erőalkalmazási, gazdasági, információs és igazságszolgáltatási monopóliumot szereztek. Így saját versengéseik szolgálatába tudtak állítani más embereket, így emberekből álló „óriásgépeket” hoztak létre, ez növelte a bioszféra-átalakítás mértékét. A hatalmi elitek érdekeltek a népesség növekedésében is – nagyobb sereg + több adó.

4. Eltávolodás a természeti környezettől, a természetes élőlénytársulások átalakítása – egyre inkább ember alkotta környezetben éltek, így egyre kevésbé érzékelték tevékenységük környezeti hatásait és a természettől való függésüket. Agrártársulások létrehozása céljából megindult az erdők, füves és vizes területek átalakítása + a letelepedés miatt a faanyag mint építőanyag iránti igény is nőtt.

5. A technikai komplexitás növekedése – megjelenhettek a különböző foglalkozású specialisták + a nem szállítható vagyontárgyak megjelenése + a versengés is növelte a technikai komplexitást.

IV.              A civilizációk / államok - Kb. 5.500 évvel ezelőtt

Civilizáció: „azon kulturális jelenségek összessége, amelyek az államnak nevezett társadalmi-politikai szerveződési formához kapcsolódnak”.

Egyik jellemzőjük a városok elterjedése – Ha az emberek közel élnek a mezőgazdasági területekhez, akkor a földekről kikerülő tápanyag előbb-utóbb visszakerül a földbe, ezzel szemben a városokba érkező tápanyag a szennyvízbe jut, majd a tengerbe. → Az urbanizáció csökkenti a földek tápanyagtartalmát.

Társadalmi rétegződés és központosítás: (erről már volt szó) több élelem raktározása → élelmet nem termelő specialisták → technikai komplexitás + rétegződés → egyenlőtlenségek → versengés + központosítás

Írás (5000 évvel ezelőtt, Eurázsia) → információk átadása könnyebb + több információt lehet tárolni → segíti a központosítást, így közvetett módon a bioszféra-átalakítást.

Fémek: a klasszikus (olvasztás, öntés)5500 éve jelent meg a rézzel a Közel-Keleten.

Bioszféra-átalakító hatás: 1. Az ércbányászat komoly környezet-átalakítással jár. 2. A fémkohászathoz sok energia kell. Ehhez először faszenet használtak → erdőirtás + szennyezés. 3. Fémszerszámok → hatékonyabb bioszféra-átalakítás. 4. Bizonyos fémek (pl. higany, kadmium, ólom) mérgezők a legtöbb élő szervezet számára.

Három nagy lépcső: 1. i.e. 1000: elterjedt a vas → hatékonyabb erdőirtás + mezőgazdaság (ekevas, patkó) → népesség növekedése. 2. Az európai hódításokkal a fémek elterjedtek. 3. fosszilis tüzelőanyagok + kohászati technológia → a XVI. századtól tömeges mértékű fémmegmunkálás, tömegtermelés.

Új mechanikai eszközök: ezek megsokszorozták az izomerőt. Legegyszerűbb ilyenek: emelő, ferde sík és a csiga.

Új mezőgazdasági technológiák: 1. Nagyléptékű öntözőrendszerek (először 5000 éve Egyiptomban) → szikesedés – gyakorlatilag visszafordíthatatlan terméktelenné válás. 2. Eke (először 5000 éve Mezopotámiában) → ritkítja a növényborítást + porlasztja a talajt → fokozott erózió.

Új energiaforrások: 1. állati izmok (mármint a háziállatok izomerejeJ) – először 5-6000 évvel ezelőtt, közel keleten – főleg a ló és a szarvasmarha fontos – a kerék feltalálásával együtt (5500 évvel ezelőtt Eurázsia) a mobilitás növelésével távolabbi erőforrások jobban kihasználhatók lettek + mezőgazdasági munka hatékonyságát növelték. 2. A víz energiáját i.e.: I. századtól használták. 3. A szél energiáját pedig a X. századtól (vitorlás hajóknál régebb óta) hasznosították. A szél és a víz mint energiaforrás nem terjedt el igazán sehol.

V.                 Az európai hódítások - XV. századtól

A leigázásokat lehetővé tették: utazás - óceánjáró hajók, leigázás megszervezése – központosított államigazgatási rendszer + írás + nyomtatás, fegyverek (puskák, acélkardok), lovak, háziasított kórokozók, magukkal vitt haszonnövények.

Legfontosabb következmények:

Vadon élő fajok behurcolása: az irány főleg Eurázsiából máshova – mai napig zajlik és fokozódik a turizmussal. A gond az, hogy az idegenhonos fajok jelentős része nagy területen tömegesen elszaporodik, így őshonos fajok kihalását segíti elő, sőt ennek fő okozója.

Haszonélőlények cseréje és a népességrobbanás kezdete: Sok idegenhonos haszonnövény és állat hatékonyabban tenyészthető ill. termeszthető, mint az őshonosok, így ezek elterjesztése népességrobbanást eredményezett.

A világgazdaság kialakulása: A XVII. századtól. Hatása, hogy a gazdasági folyamatok térben szétváltak, méghozzá globális léptékben. Ennek három nagyon fontos hatása van: 1. Az emberek egyre kevésbé képesek érzékelni a termékek gazdasági életciklusa során keletkező környezeti változásokat. 2. Ezekkel a változásokkal annál kevésbé foglalkoznak, minél távolabb történik tőlük. 3. A szállítások távolsága növekedett → anyag- és energiafelhasználás nőtt → szennyezés nőtt.

A hódítások előtti kultúrák felbomlása, illetve meggyengülése: A meghódított területek hagyományos kultúrája sok esetben teljesen felbomlott, vagy nagyon meggyengült. Ezzel együtt eltűntek a fenntartható gazdaság kialakult hagyományai, helyükbe a helyi viszonyokat és az erőforrások megújuló képességét kevésbé ismerő és figyelembe vevő használati módok léptek. Emellett a távoli piacok igényei olyan szívóerőt jelentettek a nyersanyagokra, ami kizárta a fenntartható erőforrás-használatot.

VI.              A technikai – tudományos – energetikai forradalom - Kb. 1750-től

Amiről szó van: az európai tudomány fejlődése a középkortól kezdve + technikai komplexitás kumulatív növekedése (segítették a hódítások, ill. a nyersanyagok) + fosszilis tüzelőanyagok és elektromosság elterjedése. 1945 után nagy lendületet kapott.

A fosszilis tüzelőanyagok és az elektromosság

Elsősorban az új erőgépek megbízhatóvá válása (XVIII. század vége) tette lehetővé az ipar elterjedését, de a gépeket működtető energiaforrások elengedhetetlenek voltak a folyamatban. Először a fa, majd a kőszén óriási energiakoncentrációt jelentett és segítette az ipari forradalom kibontakozását: gépi munkán alapuló tömegtermelés lehetővé vált. Később az energiaigény megnövekedésével a fosszilis tüzelőanyagok váltak elsődlegessé: a XIX. század második felétől a kőolaj, majd a XX. században a földgáz (,melyet eleinte a kőolaj-kitermelés melléktermékeként veszni hagytak).

Az elektromosság elterjedését és ezzel az energiafelhasználás mértékének emelkedését két felfedezés segítette legjobban: elektromágneses indukció (mozgási energiává alakíthatóság) és a transzformátor (szállítás).

Fosszilis tüzelőanyagok + elektromosság elterjedése → 1800 és 2000 között negyvenszeresére nőtt az energiafelhasználás.

Ma a kőolaj, földgáz és kőszén adja a világ energiafelhasználásának 4/5-ét. Ezek égetése komoly szennyezést okoznak és az ezek által hajtott gépek hatékony bioszféra-átalakítást tesznek lehetővé.

A piacgazdaság megjelenése

Ez olyan gazdaság, melyet kizárólag a piaci árak irányítanak (sehol sem valósult még meg tökéletesen).

A XIX. század első felében Angliában a termelésben megjelentek a bonyolultabb gépek. Ezek drágák voltak, ezért csak úgy váltak kifizetődővé, ha nagy mennyiségben termeltek velük. Ehhez két dolog kellet: energia (fosszilis tüzelőanyagok elérhetővé válása) és a tömegtermelt javak eladásának biztosítása. Ilyen rendszer működtetéséhez szükséges, hogy a természet fiktív árucikké váljon és a társadalomnak is át kellett szerveződnie. Korábban a gazdaság a társadalom ellenőrzése alatt állt, most ez megfordult. Ez két dolgot jelent: a legfontosabb érték az anyagi javak bősége lett és pont emiatt a cselekvések legfőbb indítéka a nyereségszerzés lett. Ebből fakadóan egy piaci társadalom óhatatlanul is elkötelezett a folyamatos gazdasági növekedés iránt.

A gyarmatosítás és a világkereskedelem fokozódása – gazdasági növekedés

A világkereskedelem a világ gazdaságának összteljesítményében egyre nagyobb arányt képvisel. A világkereskedelem roppant méretének és folyamatos növekedésének bioszférára gyakorolt hatásai: egyre fokozzák a természeti erőforrások felhasználását, a hulladéktermelést és a szennyezést. A világkereskedelmet erősítik: 1. Az új ipari folyamatok és a találmányok megnövelték az igényt a gyarmatokról beszerezhető nyersanyagok iránt (pl. vulkanizáció → gumi iránti kereslet) 2. Kommunikációs technológiák hatékonysága (’30-as évektől a távírótól kezdve) 3. A gyarmatok kényszerből átálltak az önellátásról a világpiacra való termelésre → egy vagy néhány exportcikk, az érte kapott pénzből pedig az iparosodottabb országok új termékeit vásárolják. 4. A rendszer fő mozgatója a nyereségszerzés → ehhez folyamatosan bővíteni kell a befektetési lehetőségeket → így a gazdaság kényszerű növekedésre van ítélve. 5. Az államok a gazdasági növekedést tartják a legfontosabb társadalmi célnak.

A közlekedés volumene és gyorsasága is megnőtt a fosszilis tüzelőanyagok, jó utak és új erőgépek hatására → nőtt a mobilitás, melynek hatásai: 1. az erőforrások könnyebben elérhetővé váltak → nőtt az erőforrás felhasználás (így a népességszám is). 2. egyre kevésbé voltak elszigeteltek különböző társadalmak, így a kórokozók nem tudtak olyan pusztítást végezni, de a mobilitás további növekedése épp ellenkező hatást is kiváltott, mivel a kórokozók egyre jobban terjedtek. 3. a nemzetközi turizmus volumene is jelentőssé vált (1950: 25millió, 2000: 700millió fő!) - fajbehurcolás és a nagy energiaigény miatti környezeti károk.

A vegyipar robbanásszerű kibontakozása

Eddig 150.000 szintetikus vegyületet állítottak elő, melyek számos környezeti problémát idéznek elő (pl. vékonyítják az ózonréteget, vagy hulladékként okoznak gondot – műanyagok)

A mezőgazdaság és a halászat iparosítása

Mezőgazdaság: új gépek és termékek a földeken → intenzívebb művelés + nagyobb területeken (természetes élőlénytársulások visszaszorulása) → magasabb terméshozam → népességnövekedés (ok és következmény is)

Hatások: 1. A talajvíz szivattyúzása: a kútvízzel való öntözés lehetővé teszi a szárazabb területeken való mezőgazdaságot. 2. Nitrogénműtrágyák: 1913. Haber-Bosch-szintézis, földgázt használnak az előállításhoz, nagyon elterjed 1950-1980 között → népességnövekedés – népesség 1/3-ának tápláléka, számos környezeti problémához járul hozzá (pl. üvegházhatás)

Halászat: a XIX. század elejétől az iparosítás ökológiailag fenntarthatatlan halászati eljárásokhoz vezetett, számos halászterület kimerült (fenékhálós gőzhajó, dízelmotorok, hűtőhajók, stb.)

Tömeges urbanizáció

Iparosodás → a helyi biomassza-energia mellett új, nagy mennyiségű energiák álltak rendelkezésre (fosszilis tüzelőanyagok stb.) + új erőgépek – járművek, elektromosság, kőolaj- és földgázvezetékek → városok száma és lélekszáma (ma 50% fölött) megnőtt.

Hatásai: 1. sokmillióan távolodtak el a természeti környezettől, 2. a természetes élőlénytársulások visszaszorulnak, 3. városi népesség ellátására a nyersanyag és áruszállítás volumene és a távolságok nőttek, 4. lokális környezeti problémák keletkeztek, súlyosbodtak, váltak gyakoribbá (pl. szmog, zajszennyezés stb.).

A tudományos forradalom – az uralkodó világnézet és értékrend megváltozása

Egyesek a zsidó-keresztény világnézetre vezetik vissza az ökológiai válságot, de ez erősen vitatott. Inkább a XVII. században, Európában kibontakozó tudományos forradalom hozott nagy változást a világnézetben és ez terjedt el szinte az egész bolygón. Descartes: mechanikai világkép – az egész világegyetem (élőlények is) leírható matematikailag, szellem és anyag elválasztása → természet deszakralizációja → könnyebb kizsákmányolás, a tudomány révén az ember a természet urává és birtokosává válhat. Newton: organikus természetszemlélet → mechanikus természetszemlélet matematikai szabályai – erre épülnek a tudományok (közgazdaságtan is, ami nem vesz tudomást a gazdasági tevékenységek természeti korlátairól és a természetbe való beágyazottságáról). Felvilágosodás: 1. ráció és tudomány → felszabadulás a természeti kényszerek alól, 2. instrumentális racionalitás – önkényes célok a legalkalmasabb eszközökkel → a tudomány elő

(Veri a macskát) - Very a much cut.


(Hasonló) - On bely horse.


(Hol a nyuszi?) - Hole a new see?


(Van két macskám) - One Kate much come.


(Hideg van) - He dag one.


(Van hat bicskám) - One hut bitch come.


(Lukas trikó) - Luke ash tree cow.


(Csúszik a csikó) - Chew seek a cheek cow.


(Van hat kecském) - One hut catch came.


(Sirálytojás) - Sheer I toy ash.


(Két nomád tacskó van a boron túl) - Kate no mud touch cow one a bock Ron tool.


(Bírlak!) - Beer lack!


(Szól anyu!) - Soul a new!


(Tapéta) - Tap eat a.


(Fogpiszkáló) - Fog peace call low.


(Tépett varjú van a fán) - Tape at war you one a fun.


(Lyukamon szőr van) - You come on sir one.


(Szarvasmarha-felvágott) - Shit iron bite if up cut there.


(Én istenem, jó istenem)- I too you no, good too you no.


(Anyajegy) - Mother ticket.


(A nyavaja törjön ki!) - Mother's butter brake it out!


("Kő tűz?" "Nem, má' ég") - "Stone fire?" "No, today sky."


(Anyakönyvvezető) - Mother book driver.


(Repülőgépanyahajó) - Flying machine mother if good.

Elveszted a vitát, amelyet mozdulatlan tárgyakkal folytatsz.


Kapaszkodnod kell a padlóba, hogy le ne zuhanj a Földről.


A munka zavar az ivásban.


Az orvosod vérnyomokat talál az alkoholkeringésedben.


Fejed hátsó részén a WC ülőke pihen.


Őszintén hiszed, hogy az alkohol az ötödik nagy élelmiszercsoport.


Felismered, hogy 24 óra egy napban, 24 üveg sör egy ládában.


Két kéz, és csak egy száj... ez a probléma az ivással!


Félszemmel jobban tudsz fókuszálni.


A parkoló arrébb ment, amíg a bárban voltál.


Mindenkinek van egy ikertestvére.


Leesel a padlóról...


Nem eszel, mert 5 sörben ugyanannyi a kalória, mint egy hamburgerben!


Az üveg mindig elhibázza a szádat.


A vámpírok dülöngélni kezdenek, miután megtámadtak téged.


Az Anonim Alkoholisták gyűlésén így kezded: "Hello, az én nevem... izé..."


A mértékletesség számodra a kevesebb só használatát jelenti.


A hálószobában ébredsz, az alsód a fürdőszobában van, felöltözve aludtál el... hmmm.


A négy alapvető élelmiszercsoport szerinted a Koffein, Nikotin, Alkohol és a Nők.


Minden éjszaka jobban és jobban vonzódsz szobatársad macskájához.


"Hello tiszt úr. Nem alkohol vagyok befolyásoltsága felett."


"Nem én vagyok részeg, te vagy túl józan."


Feleségedet csak söröskorsó alján keresztül ismered fel.


Az a nyomorult rózsaszín elefánt megint követett egész hazáig.


A másnaposság egy vonzó alternatív életstílussá kezd válni.


A bokor berug a gyakori levizeléstől.

A német humor 1000 éve


Nagy Britannia legjobb ételei


Az amerikai kultúra


Logikus gondolkodás nők számára


Útikalauz az arab demokráciákhoz


Haladást elérő kormányfők a történelemben


Amerika külpolitikai sikerei


A franciákat szerető országok


UNIX könnyedén


Eszkimó fürdőruhamodellek


Etióp világuralmi tervek


Minden, amit a férfiak tudnak a nőkről


Gyors és hatékony Windows applikációk


Teljesített választási ígéretek, i.e. 487-től napjainkig


Fidel Castro: Emberi jogok


Népszerű ügyvédek


Biztonságos vezetés Olaszországban


Sylvester Stallone tippjei drámai színészeknek


Arnold Swarzenegger teljes szókincse


Amish telefonkönyv


Értekezés a francia vendégszeretetről


Pápai tanácsok a fogamzásgátlásra


Felhasználóbarát rendszergazdák névsora


Az osztrák ellenállás hiteles története (1938-1945)


Szerény székelyek jellemrajza


Horn Gyula bibliográfiája


Dezertőrők nosztalgiabáljának vendégkönyve

Azt tudni kell, hogy Platón Szókratész tanítványa volt. Szókratész nem írt le semmit, hanem Platón írt le később minden elmélkedést és vitát. Az állam (de gondolom mindegyik mű) párbeszédként van leírva. Szóval úgy kezdődik, hogy Szóratész lement vidékre valami ünnepségre, találkozott ismerőseivel, akik beinvitálták a házukba és elkezdtek beszélgetni. Egyszerre mindig csak egy ember vitázik Szókratésszel, aki logikailag jól felépített kérdésekkel rávezeti a másikat a nagy igazságok belátására. Ez az ő módszere. Példaként azt szokták felemlegetni, hogy egyszer egy képzetlen rabszolgát kérdésekkel rávezetett a Pitagórasz-tétel belátására.

Mi az igazságosság? Először az, hogy mi nem az.

1. Igazságos, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat. Ez nem igaz, mert:
   1. Tévedhetünk abban, hgy ki barát és ki ellenség.
   2. Az igazságos ember jó és nem árt senkinek.
   3. Ha bántunk egy embert, csak egyre igazságtalanabbá válik.
2. Igazságososság, ami az erősebbnek előnyös, vagyis minden államban az az igazságos, ami az éppen uralkodó kormánynak hasznos. Ez sem igaz, mert
   1. Tévedhetnek abban, hogy mi a hasznos.
   2. Mivel minden mesterség nem a saját hasznát szolgálja, hanem a mesterség tárgyát (lovász a lovat és nem a lovászatot, orvos a beteget), ezért az uralkodó is az alattvalók javát szolgálja, nem a sajátját.
3. Igazságtalannak lenni előnyösebb, mert az igazságtalan ember jól átveri az igazságost és ebből hasznot húz, így boldogabb lesz. Nem igaz, mert
   1. A lélek rendeltetése a gondoskodás, tanácsadás, irányítás. Ezt az igazságosság erényével tölti be. Tehát ha az igazságosság hiányzik, akkor a lélek nem tölti be a rendeltetését, így boldogtalanabb életet produkál. ® Az igazságos jobban él az igazságtalannál.
   2. AZ igazságtalan ember lop, csal, hazudik stb., gazdag és kellemesebb életet él, de halála után az istenek megbüntetik. Míg az igazságos nyomorúságos életet él, de halála után az istenek megjutalmazzák.

Még néhány dolog:

Az igazságosság eredete: Az igazságtalanságot elkövetni jó, elszenvedni rossz. A gyengék, akik képtelenek elkövetni, csak elszenvedik, megállapodnak, hogy inkább legyenek igazságosak. Tehát az igazságot csak gyengeségből tisztelik. Senki sem igazságos önként, csak kényszerből. (Ez végülis egy szerződéselmélet, meg hasonlít a nietschei „gyengék társadalmára” is.)

Az igazságosság szükséges és nélkülözhetetlen. Még a gonoszoknak is szüksége van rá egymás közt, mert ha nem lennének egymással legalább valamennyire igazságosak, akkor rögtön hajba kapnának és nem lennének képesek közös cselekvésre.

A jó uralkodó nem akar uralkodni, ezért kényszeríteni kell. Azért vállalja, mert ő a legalkalmasabb rá így ez a legjobb a közösségnek, meg hogy ne a gonoszak uralkodjanak. Rútság, ha valaki kapdos az uralom után.

A jó három fajtája:

1. Amit nem a származékaiért kívánunk, hanem önmagáért (pl. öröm)
2. Amit önmagáért és származékaiért is szeretünk (pl. látás, egészség – tehát maga a látás is jó és látni a dolgokat is jó)
3. Amit csak a származékaiért szeretünk (pl. pénzszerzés, testmozgás – tehát a testmozgás maga nagyon kellemetlen, nehéz meló, de a származéka, hogy egészségesek és erősek leszünk, az jó)

Az igazságosság meghatározására kézzelfogható igazságokat és igazságtalan-ságokat keres valami konkrét dologban és ez az állam. Ezért kezdi el , hogy mi az állam és milyennek kellene lennie.

Az állam keletkezése:

-          Az emberek azért társulnak, mert ha már nem önellátóak, szükségük van mindenféle termékre, amiket jobb illetve hatékonyabb, ha specializálódva készítenek. Tehát az igények hozzák létre a társulást.

-          Az igények megnövekedése megnöveli az államot. Egyre több emberre van szükség az egyre több alapmegélhetésen felüli luxuscikk előállítására. Ez a „dőzsölő állam”.

-          Több ember = nagyobb terület, ezért vállalni kell a háborút a szomszéd népek területeinek elhódítására. Ehhez szükség van hadseregre. Az ő feladatuk a legfontosabb, ezért nagy szakértelemmel kell bírniuk.

Hogy milyenek legyenek? Éberek, gyorsak, erősek, bátrak, indulatosak és bölcsességszeretők, mint a nemes vérű kutya. Azaz az ellenséget lekaszabolják, de a saját társadalommal szemben jámborok.

Az, hogy ilyenek legyenek, elsősorban a nevelésen múlik, mert gyermekkorban vésődik bele a lélekbe minden. ®

A meséket és mondákat cenzúrázni kell, sőt az anyákat is meg kell győzni, hogy olyan meséket meséljenek a leendő őr gyerekeknek, amik a fenti tulajdonságokat alakítják ki. A mesék akkoriban istenekről szóltak (mégpedig tivornya-partis, csalásos, átveréses – szerintem), így kitér arra, hogy az isteneket úgy kell ábrázolni, amilyenek valójában, azaz jóknak, akik senkinek sem ártanak. Az isten csak a jót okozhatja, a rosszat nem. Nem változtat alakot, mert tökéletes és rosszabbra minek változtatna. Nem hazudik, nagy önmérséklete van (pl. nem szexel „fejvesztve”).

„A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül és az isteneket és hősöket se ábrázolják így a mondák.” Merthogy ettől elpuhulnak.

„Mellőzni kell a kiváló férfiak sirámait, jajveszékeléseit, nyüszítéseit.” Merthogy ettől elpuhulnak.

Nem lehet olyat mesélni, ami kiváltja a halálfélelmet az alvilág rettenetességeinek kiszínezésével. Merthogy félősek lesznek.

Na és a legdurvább: Mellőzni kell a szörnyűséges és borzasztó hangzatú neveket és elnevezéseket (pl. Stüx folyó, vagy „Vértelen”). Ettől is félősek lesznek.

Aszongya, hogy „gyökeresen ki kell irtanunk az ilyen mondákat, nehogy beleplántálják fiainkba a rosszra hajló készséget.”

Kiváló férfiak helytállását kell hallaniuk.

Na, Zoli mamát elvitték a Lipót matematika osztályára.


Betegünket egy gyógypillantás után hazaengedtük.


Mentőautónk egy darab élőlénnyel a Baba utcai detox felé megy.


"A bejelentő nem említette, hogy van kutyája." "Ezt én is letagadtam volna!"


Gyalogosgázolás történt, úgy néz ki, nincsen sérülése a hölgynek, de azért összeesett.


A mentő az egyensúly-visszaállítóhelyre érkezett.


Mentőautónk a nyereményével elindul a Baba utcai balettintézetbe.


"Leküzdöttük az első akadályt, de amikor az ajtóhoz értünk, egy akkora véreb jött felénk, hogy a köldökömig ért. Jó lenne valami segítség, egy állatszelidítő vagy egy nyílpuskás ember!"


Jelentem, ez az úriember nem részeg, hanem mindkét lába el van rohadva. Hova lehet vinni, ahol át is veszik tőlünk?

A tüzet jelző személyt nem találtuk otthon, mert kapálni ment.


"Miért nem értetek oda hamarabb mikor a nő kiugrott?" "Hogyne! Hogy ránk essen!"


Jelentem a rendészek segítsége ellenére az egység megtalálta a tüzet.


A fecskendőtök mögött ég a gáz. Úgy néz ki, mintha a fecskendőtök égne.


A bejelentő szerint a mellette lakó Ernő bácsi felvette a néhai előnevet.


Hanyatt fekszik a földön, de nem csillagvizsgáló vagy autószerelő.


Megsérült két rendőr, vagy megrendült két sérült.

A műről

A mű a 20-as években íródott. Szerzője igazi polihisztor, leginkább kultúrtörténésznek nevezhetjük. Eredetileg öt részből állt volna az írás, de kettő befejezetlen maradt, ezeket csak 1969-ben találta meg kéziratban a szerkesztő.

A honfoglalók viszonya a házassághoz

A Kárpátmedencébe érkező magyarok monogámok voltak és ismerték a család fogalmát. A férfiak eleinte még nőrablás útján tettek szert feleségre, innen származik az „elveszi feleségül” kifejezés. Később már megvásárolták a feleségeket, innen az ősi kifejezések: vőlegény=vevő legény, eladó lány.

Szent István betiltotta a nőrablást, amely tilalom nem terjedt ki a megerőszakolásra. A szexuális erőszakot először László törvényeiben találhatjuk meg. Házassági nőrablások továbbra is előfordultak, de ezek már a fiatal párok megegyezésével, ahol rablásra azért volt szükség, mert a lány szülei nem egyeztek bele a házasságba. Itt tehát szerelemházasságokról beszélhetünk.

Az időszakban a férfinak gyakorlatilag meg volt a lehetősége a felesége meggyilkolására, mivel István törvényei enyhe büntetést róttak ki, László pedig egyenesen megengedte abban az esetben, ha az asszony házaságtörést követett el.

Lehetőség volt elválni is, ha mindkét fél úgy akarta.

Könyves Kálmán törvényei említik először a férfi házasságtörését a kölcsönös kétoldalú házasságtörés büntetésével.

A rabszolgák

Az akkori magyarok a leigázott népeket rabszolgáikká tették, kiknek feladata elsősorban a földművelés volt. A rabszolgákkal való viszonyokat már István törvényei szabályozták. Rabszolganőket csak úgy lehetett feleségül venni, ha előtte a saját gazdájuk felszabadította őket.

A szerető szó jelezte a feleséget, a leányt és a szeretőt is. Prostitúció valószínűleg nem létezett, mivel az akkori időben még kifejezés sem létezett rá. A prostituáltat jelölő szavak (pl. rima, kurva, ringyó, cafat, szajha, lotyó) is csak később jelennek meg.

A papság

Az országba érkező hittérítő papoknak jó példát kellett mutatniuk, ezért már László törvényei is szabályozzák a papok nemiséghez való viszonyát. A papok nőtlenségének törvénye először Kálmán királynál jelenik meg. A törvényhozó nem annyira az erkölcstelenségtől, mint inkább a nős élettől akarta visszatartani a papokat, hogy ilyenképpen fokozott mértékben szolgálhassák az egyházat. A hittérítők eleinte nagy önfeláldozással dolgoztak, majd fokozaosan ellanyhult a magatartásuk és kezdtek fényűzően élni. A tatárjárás után újra elmélyült a hitélet, majd újra mérséklődött, melynek eredménye az 1279-ben összehívott budai zsinat. Ekkor már nem csak a papok, hanem a budai polgári lakosság erkölcseit is rendezni szerették volna. Itt már a prostiotuáltakat is megemlítik és szigorúan lépnek fel ellenük és a velük kapcsolatban állókkal szemben.  budai zsinat törvényei nagyfokú erkölcsi anarchiáról tanúskodnak.

A budai élet tetőpontját Zsigmond alatt éri el. Az akkori erkölcsöt a Budai Jogkönyv szabályozza, melynem irányadó elve a tolerancia.

Az 1552-68 közötti szerzeteséletről szóló Horváth-kódex szigorú erkölcsi előírásokat tartalmaz a szerzetesekre nézve.

A kunok

IV. Béla hívta az országba a kunokat, akik lazább erkölcsűek voltak a keresztény magyaroknál. Ez eleinte súlyos konfliktusokhoz vezetett. A magyarok ekkor jó ideje békében és viszonylagos jólétben éltek, civilizációjuk meglehetősen magas fokúnak mondható. Lenézték a „szinte még félvad” kunokat, akik „iszonytatóan lenyomták a szegények szüzeit”.

IV. Béla fiát egy kun lánnyal, Erzsébettel házasította össze, aki állítólag a legszebb magyar királyné volt. Az ő fiuk, IV. (Kun) László serdülőként került a trónra, életvitele messze állt a keresztény önmegtartóztatástól, nyíltan és folyamatosan megszegte a házasság szent kötelékét. Emellet képtelen volt rendet teremteni az országban. Mindezek eredményeképpen végülis meggyilkolták.

Pest és Buda

Buda, Pest és Óbuda IV. Béla idejétől kezd gyorsan növekedni és fejlődni. Lakosai jómódú polgárok, akik azzal is megkülönböztetik magukat a vidékiektől, hogy fltve őrzik tiszta, erkölcsös házasságukat. A kereskedelem és ipar idevonzotta „idegeneknek” azonban vannak bizonyos igényeik, az ő számukra és a polgárság védelmére alakul ki a hivatásos prostitúció.

A Budai Jogkönyvben fogalmazódnak meg a prostituáltak védelmére kialakított törvények: „A szabad leányok szegény, megszomorodott, kétségbeesett népség, éppen azért erőszaktól és igazságtalanságtól meg kell védelmezni őket.”

Ekkor gyakorlatilag szabad a szerelem, csak a házassági kötelélet ne sértse. A törvények tehát rendkívül humánusak.

Mátyás ideje

Mátyás idejében az úri nép fegyelmezettebb és képmutatóbb lett, emellett a szigoró erkölcsi felfogás lényegesen enyhült. Mátyás seregében viszont nagyon szigorú erkölcs uralkodott. Ezt az időszakot viszonylagos harmónia jellemezte.

Mátyás szeretett élni. Nem mondható erkölcstelennek, de korántsem nevezhető aszkétának. Első felesége halála után egy mulatságon megismerkedett egy Borbála nevű lánnyal, akit elhozott Budára és akitől fiúgyermeke is született. Ő volt Corvin János, aki gyengesége és erélytelensége folytán nem volt alkalmas királynak. Beatrix királynő igencsak féltékeny típus volt és mindenhová követte Mátyást, akinek így nem volt alkalma sem a félrelépésre.

Nemibetegség

A szifilisz minden bizonnyal Amerikából terjedt át Spanyolorszába, innen Franciaországba, majd mikor VIII. Károly francia király 1494-ben seregével betört Olaszországba, elterjedt egész Európában.

A szifilisz-járványok, melyek közül több is végigfutott Magyarországon, általában három hónapig tartottak.

Felismerték, hogy a nemi betegségek fő terjesztői a prostituáltak, így a szabad szerelem elvét felváltotta annak tiltása és büntetése. 1552-ben ezt törvényben is megfogalmazták.

Török idők

A török idők alatt a Koránnak jutott szerep a törvények meghatározásában. A Korán tiltja a paráználkodást, a szajhákat – férfit és nőt egyaránt – száz botütéssel bünteti. Prostitúcióról nem szól, mivel a többnejűség miatt nincs is szükség rá. A Koránt nem tartották követendőnek a leigázott magyar nép számára, így megtűrték a bordélyházakat Magyarország területén, de valószínűleg ezeket nem jellemzően a törökök, inkább a magyarok használták.

A vallási alapú, Bécsből származtatható mély törökellenesség hatására sok, valószínűleg igaztalan történet és képzet alakult ki, melyeknek jó része a magyar lányok elhurcolásáról szólt. A fennmaradt beszámolók azonban ezeket nem támasztják alá, sőt a törököket úgy említik, mint akik tisztelték a nőket, akár magyar, akár török.

Fürdőkultúra

A budai termálfürdőket már közvetlenül a honfoglalás uán használták, a fürdőzésnek inkább a társas érintkezésben, mint az egészségügyi szempontokban volt meghatározó szerepe.

Buda várának visszafoglalásával a török fürdők maradtak Buda egyetlen nevezetességei, ezért viszonylag rövid idő alatt felújították és üzembe állították őket. Ekkor azonban már nem nevezhetők török fürdőknek, mivel eltűntek azok a szokások, melyeket a török hatás alakított ki. Ekkor a fürdők már „úgy is, mint mulatóhelyek, úgy is, mint egészságügyi intézetek, az alsó néposztály üdülőhelyei. Sokszor ismerkedni is jártak ide.

Népesség

Buda és Pest népessége a török hódoltság után néhány ezerre tehető, míg a  XIX. század közepére már több, mint 150ezerre duzzadt. A bécsi politika teljesen magáénak tekintette a várost és főleg németeket telepített ide. A sváb telepesek mind nincstelenekből kerültek ki. Pesten és Budán a közigazgatást a németek, a kereskedelem irányítását főként a németek és rácok, majd zsidók tartották kezükben. Álltalában igaz, hogy a város polgárai kizárták maguk közül a vagyontalanokat, ennek ellenére a többi lakos mind polgárrá vagy egy céh tagja szeretett volna lenni. Rajtuk kívül éltek még nemesek, papok, hivatalnokok és katonák, akiknek nem csak a városon belül volt szavuk és tekintélyük, hanem a város falain kívül is. Ez utóbbi csoport ellentétben állt a polgárok csoportjával.

Lányok, asszonyok

A korai Magyarországon a lánygyerekek nevelésével viszonylag keveset törődtek. A fontos csak az volt, hogy tudjanak sütni-főzni, értsenek a gazdasághoz, cselédekhez és a kézimunkához. A XVIII. századtól már a nyelv- és a zenetanulás is bevonult a nemesi és a jobb pogári családok szokásai közé. Jellemzően külföldi nevelőnők tartották az órákat. Emellett leánynevelő intézetek illetve internátusok jöttek létre főként vidéki úri kisasszonyoknak Budapesten. A német nyelven oktatott tárgyak között találhatók a földrajz, világtörténelem, természetrajz, magyar nyelvtan, fejszámolás, vallásoktatás, kézimunkázás, különféle okmányok és nyugták kitöltése. Meg volt határozva, hogy milyen könyveket olvashatnak, jellemző a szigorú erkölcsösség.

A tanításban 1846-ban áll be bizonyos véltozás. Teleki Blanka grófnő szerint ugyanis a nőnevelésnek nemzeti alapon kell nyugodni. Ő vezeti be a magyar nyelven való oktatást és a lányoknak a testnevelésórákat.

A külföldiek szemével

A külföldiek általában szebbnek látták a magyar nőket Európa többi országainak nőitől A lánykákat erkölcsösnek, a férjezett asszonyokat viszont már kevésbé találták annak. Nálunk ha valaki elvált, az többé nem háasodhatott, ezért általában férj és feleség toleráns volt egymással. Külföldiek szerint a nők társalgási beszélgetésekben szegényesek, üresek, önálló gondolatokat nemigen közvetítettek. A párbeszédekben az olvasott könyvek főbb gondolatai jöttek vissza.

Pest és Buda prostituáltjai

A XVIII. században főként a Duna partján voltak megtalálhatóak a prostituáltak. Széchenyi idejében épült ki a Dunasor a Kasznó épületéig. A régi Pest városát a mai belváros alkotta, melynek szélére is beszivárogtak. 1920 körül még kimutatható volt egy prostitúcióvonal a régi városfalak mentén (Deák tér, Kálvin tér). Pest karaktere más volt, mint például a felvidéki városok. Ott a prostitúció bűn és büntetendő volt. Mivel Pest fő éltető ereje a vásártartás volt, rengeteg idegen özönlött ide, túlságosan szigorú erkölcsi elvekkel nem szabadott őket gátolni. Rengeteg fogadó és kocsma épült, melyek hajlékot adtak a prostitúciónak. Ezt úgy próbálták rendeletileg megakadályozi, hogy egy kocsma egy kiszolgálólányt tarthatott (1763).

A néhai Tabán

A Tabán, régi nevén Rácváros főként szerb negyed volt. Többszáz éve laktak már itt. Sokan a Gellért-hegy oldalát vájták ki, s ilyen barlanglakásokban éltek. Itt húzódott meg a prostitúció is. Az ő utcasoruk a Gellért-hegy aljában a Rudas fürdőtől a Sáros fürdőig húzódott. Később még nyilvánosház is működött itt a XIX. század végéig. A tabáni prostitúció a hajóhídhoz kapcsolódott. Széchenyi Lánchídja már nem a Tabánba vezette a félrelépő pesti polgárt. A Tabán így visszasüllyedt oda, ahonnan kiemelkedett. A XIX. század végén a városrendezés bontotta el fejük felett a hajlékot.

Büntető Törvénykönyv

1788-ban megjelent a Büntető Törvénykönyv, melyben politikai gonosztevőnek tekintik a prostituáltakat illetve azokat, akiknek lakásán, vagy kocsmájában engedik ezek működését. A napóleoni háborúk alatt, amikor Bécset elfoglalják (1806.1809), a bécsiek ellepik Pestet és Budát. Erre az időre esik a prostitúció modernizálása.

1789-ben Bécsben már sürgették a bordélyházak felállítását, mégpedig egészségügyi okokból. Ezzel szemben Magyarországon vidéken előbb jelent meg bordélyház, mint Pesten és Budán. Itt az 1840-es években nyíltak meg az elsők. Ezzel egyidőben indult meg a lánykereskedelem -különböző országok bordélyházaival - , melynek későbbi megtörése jelentette az üzletág krachját.

A strich

A külvárosi kéjnők rendes esti sétája volt a strich, mikoris csapatokba verődve járták be a várost. Ez a külföldi utazók figyelmét sem kerülte el, nekik is kedvenc útvonaluk lett a mai Bajcsy-Zsilinszky út és Múzeum körúton keresztül a Martinelli térig terjedő szakasz. Az 1840-es időszak nem csak azért fontos, mert hivatalosan megalakult a bordélyház rendszer, hanem mert a szajhák hivatalos orvosi vizsgálata is meghonosult, melyet a kéjnők összeírása és megfelelő igazolvánnyal való ellátásuk előzött meg.

Szerelem, házasság a reformkorban

A kispolgári osztály sarja nehéz helyzetben volt, ha házasodni akart, de a nemesség is érezte a probléma súlyát. Sokan úgy gondolták, hogy a kis  mellett – ahol keveset kerestek – jobban megél az ember, ha egyedül van. A régi középosztály a külsőségek kedvéért képes volt feláldozni jólétét és otthonát. A rendi különbségek korában súlyosnak számított a rangon aluli házasság, csak a legnagyobb nevű emberek tehették meg kiközösítés nélkül.

Az érdekházasságok sem voltak ritkák akkoriban. Ennek egyik eredménye, hogy sokszor a házasság nem oldotta meg a nemi kielégülés problémáját,

A hódító „arszlán”

Az arszlán szó és az azt jelölő életforma Párizsból ered, a szalon szülöttét jelenti. Számára csak a divat és a nő létezik. Az arszlán a középosztály része, anyagiakban korlátoltság jellemzi. A drága pompáról tehát le kell mondania, amit modern műveltséggel, vagy álműveltséggel pótol. Ez a ficsúr a XVIII. és a XIX. század jellemzője.

Kártya

A szerencsejáték az izgalmas időkben vadul el leginkább. Az erkölcs legfőképpen a háborúban áll a feje tetejére. A szerencsejáték űzésének fő oka vagy az egyéb szórakozás hiánya, vagy a nyereségvágy. Az első világháború alatt féktelen méreteket öltött ez a szenvedély, de már jóval előtte is létezett. A fejedelmi udvarokban a jólét és a semmittevés tartotta állandóan napirenden a kártyát és az előkelők példáját a köznép is utánozta.

Mária Terézia 1768-ban összes országában betiltotta a hazárdjátékot.. Ez a tilalom semmit nem ért, azonban kiderült, hogy hatósági személyek is játszanak a gyűléstermekben.

1.

Apró kis történet fővárosunkból:
Munka után megyek haza busszal, valahol az Astoria környéke. Buszsáv, amibe félig lelóg a járdáról egy tök szabálytalanul parkoló BMW. A vezető benne, dagadt, tetkós, kopasz, ki-ha-én-nem köcsög. Szerencsétlen buszos összevissza centiz, hogy a balra haladó forgalom és a bömös közt elférjen, köcsög emberünk persze csak figyel a tükörből, nem mozdulna semmi pénzért. Buszos valahogy elviszi a résen a járgányt, és amikor a kipufogó a bömö mellé ér, üres + nagygáz = embertelen füstfelleg, be a nyitott ablakon a paréj arcába. Na, több se kellett az idiótának: letolatott, a busz elé vágott, kiszállt, az ajtót pedig kinyitotta a busz lökhárítója alatt levő "rejtett" gombbal. Felszállt, elkezdte a "hülye köccsööög,... stb." dumát, a sofőr meg magára zárta az ajtót. Ebben a pillanatban a nyitott első ajtón két cigó lepattant a buszról, be a bömösbe és pápá! Elvitték a f...kalap autóját. A f...kalap csak hápogott, telefonját kezdte rémülten nyomkodni, mire a buszos megadta a kegyelemdöfést:
- Most akkor marad vagy leszáll?
Senki nem mert röhögni, de állítólag minden ember arcáról földöntúli öröm sugárzott.

2.

Állítólag Helmuth Kohl semmilyen idegen nyelven nem beszélt, csak németül, ezért minden nemzetközi rendezvényen gondot jelentett, hogy kit ültessenek mellé, és így rendszeresen képtelen asztaltársaság gyűlt össze. Egyszer egy gazdasági világkonferencián egy pici, fiatal feka manust ültettek mellé, aki rangban kb. ott volt, mint ő, valami afrikai országnak volt a miniszterelnöke. Tartott a vacsora, Kohlt már nagyon feszélyezte a hallgatás, úgyhogy odafordult a krapekhoz, és megkérdezte: hamham gut? Mire a kis feka bólintott, és mondta, hogy gut. Kicsit később Kohl megint megkérdezte, amikor az italokat felszolgálták: glutygluty gut? Gut - mondta megint az asztalszomszéd. Nemsokra rá a fekát felkérték, hogy tartsa meg előadását a nemzetközi gazdaság új problémáiról, különös tekintettel Európa és Afrika viszonyára. Erre a kis manus másfél órát beszélt a makrogazdasági mutatókról akcentus nélküli hochdeutschban. Megtapsolták, visszament az asztalhoz, és megkérdezte Kohlt: blabla gut?

3.

Budapest egyik szűk, egyirányú sikátor-utcája. Jobboldalt autók parkolnak, baloldalt megállni tilos táblák nagy mennyiségben. Érthető is, hogy nem lehet megállni baloldalt, hiszen így is alig két méter széles az úttest, a járda is van vagy ötven centi, garázsbehajtók mindenhol, szóval nem kell magyarázni. Fekete színű, fekete ablakú BMW felbukkan, majd megáll baloldalt, járdán marad 25 centi, az úton max. egy Trabant fér el normálisan. Kiszáll a kocsiból négy izomkövér, tar, baromállat, biztos ismered a fajtáját. Kocsik centizgetve araszolnak el a szabadon hagyott szűk helyen. Egyszer csak érkezik egy szebb napokat látott, terepgumis, rozsdás, ponyvás Ifa, persze vagy fél méter kéne még, hogy elférjen. Dudál egy rövidet, majd vár. Nem történik semmi. Dudál hosszabbat, vár, semmi. Dudál több hosszút, semmit. Közben már két kocsi áll mögötte, dudálnak azok is. Kisvártatva szirénázva
érkezik egy mentő, persze az is bejött a csőbe, meg kell állnia. A mentő
után még három autó, visszafordulni se tud, meg hát amúgy is egyirányú. A mentő sorfőrje előresiet, szólna az Ifáshoz, de látja, hogy a helyzet reménytelen. Indulna vissza a mentőhöz, de ekkor kihajol az ablakon az Ifa sofőrje, és így szól a mentőshöz:
- Várjon, kolléga, mindjárt megoldjuk ezt a kis kellemetlenséget.
Majd sebességbe rakja a járgányt, és nekiküldi a húszmillás, EU rendszámos
(új) BMW-nek. Mivel a BMW elfordul, ezért kicsit még kapcsolgat hátramenetbe, majd újra előremenetbe, és jól eldolgozza a BMW-t a házfallal. Az keskenyebb lesz vagy fél méterrel, és ripityára törik. A jelenlévő néhány járókelő egynémelyike szörnyülködve nézi a jelenetet, de a töbségük drukkol az Ifásnak, sőt elhangzik egy-két "még egy kicsit a hátulját", "még nyomd egy kicsit jobbra" és hasonló bekiábálás is. Egy nénike, akinek a kocsi és a fal közötti 25 centis helyen vezett volna át az útja, arcán kaján mosollyal lelkesen drukkol és csápol, örül magának. Félperces gyúrás után szabad az út, indulna is, de ekkor a zajra kirohan az épületbõl a négy baromállat - érdekes a dudálást, meg a szirénát nem hallották, biztos szelektív hallásuk van, mint ahogy az anyukák is csak a saját gyerekük sírására ébrednek fel, a többiekére nem. Szóval feltépi az egyik baromállat az Ifa ajtaját, mire két
nálánál testesebb gumicsizmás tahóval néz vele szembe. Hohó, ehhez kevés leszek egyedül, kellenek a többiek is, így míg a többiek érkezéséig elordít egy "ezért kigolyózlakk te geci köcsög"-öt.
Azonban a másik három nem jön segítségére, csak meredten néz hátrafelé, ugyanis időközben a teherautó oldalsó ponyvája mintegy magától felajtódott, és onnan kb. tíz, a sofőrhöz és utasához hasonló, testes és kocsmai verekedésekben jártas, ólmosbottal, csövekkel, bicskával felszerelkezett tahó lép ki, ráadásul van köztük néhány etnikumi is, csuszapengével, zsilettpengés gyűrűvel, miegymással. Az egyikük ügyesen egy mozdulattal lekapja a BMW rendszámát. A négy kopasz baromállat dühödten nézi tehetetlenül, amint az egyik munkás visszamászik a platóra, majd leugrik egy kb. húszkilós faltörõ kalapáccsal, és kicsit kezelésbe veszi a műszerfalat, meg a még épen marad részeket. Végezetül mindenki visszaszáll a teherautóra, majd az Ifa-sofőrje kiszól:
- Menny' annyádba, hülye fasz, a sóhivatalba tegyél panaszt, kopasz!
A járókelők egyöntetűen ujjonganak, a teherautó elhajtása után
azonban gyorsan elszélednek. A mentő is mehet az útjára. A BMW-t tíz perccel később egy autómentő viszi el, rendőr érdekes módon nem érkezik egyáltalán. Talán a kábszer miatt a kesztyűtartóban, vagy "szürke" az autó? A pletyka szerint egy hétig nem állt meg senki abban az utcában bal oldalt, de azóta egy sötétített üveges merci játssza ugyanezt a játékot, három kopasz állattal. Várjuk az Ifát. Ha valaki ismeri az említett Ifás csapatot, szóljon nekik!

4.

Közvéleménykutatást végeztek Németországban. A kérdés ez volt: "Egyetért-e azzal, hogy túl sok külföldi él országunkban?". Az eredmény:
24% Igen
11% Nem
65% Bok (törökül: szart)

5.

Egy német csatornán a meghívott vendég George Lucas volt, a harmadik rész kapcsán. A beszélgetés alatt végig egy szinkrontolmács fordította a beszélgetést a műsorvezető és Lucas közt. Az interjú végén megkérték, hogy mondjon valamit, ami mind a hat Star Wars részre jellemző, mire frappánsan azt mondta: "May the Force be with you.". A tolmácsnak sem kellett több, azonnal fordított: "Május negyedikén találkozunk.".