Az ember bioszféra-átalakításának mértékét több tényező is meghatározza, melyeket a módosított Holdren – Ehrlich – Commoner –formula tartalmaz. Ez alapján az emberiség történelmében hat jelentős változást hozó nagy ugrást állapíthatunk meg.

A formula: B = P x O_p x (T + S + G)

B Az ember bioszféra-átalakító tevékenységének mértéke = P Népességszám x O_pEgy főre eső gazdasági teljesítmény mértéke x (T mennyire környezetkímélő technológiák vannak használatban + S gazdaság szerkezete, vagyis a különböző mértékű átalakítással járó gazdasági tevékenységek aránya + G gazdaság földrajzi mintázata, vagyis hogy mennyire válnak el egymástól térben a gazdasági folyamat egyes fázisai)

I.                   A tűzhasználat - Legalább 250.000 évvel ezelőtt

1. növényzet leégetése – a nagytestű állatok űzése, vadászata, 2. ragadozók távoltartása → népesség növekedése, 3. hideg területek kolonizációja, 4. főzés → korábban ehetetlen ételek ehetővé tétele + emésztés megkönnyítése → energiamennyiség növelése → agynövekedés → szellemi képességek növekedése → technikai komplexitás növekedése. A főzés fertőtlenítő hatása miatt csökkent a kórokozó-terhelés → népesség-növekedés.

II.                A nyelv - Legalább 40.000 évvel ezelőtt

Komplexebb és hatékonyabb közösségek → 1. technikai komplexitás – többféle és jobb eszközök megjelenése (egyetlen célt szolgáló szerszámok, csontszerszámok, új vadászfegyverek és vadászati módszerek → a kolonizált területeken a nagytestű állatok kihaltak a túlvadászat miatt. 2. A javak egyre növekvő földrajzi távolságú cseréje → távolabbi erőforrások kihasználása → népességnövekedés.

A bolygó benépesítése: a többi embertípus kiszorítása a nyelv miatt sikerülhetett.

III.             A mezőgazdaság - Legalább 10.500 évvel ezelőtt a Termékeny Félhold területén (Elő-Ázsia)

Megjelenésének feltételei, okai: 1. a túlvadászat miatt csökkent a vadételek hozzáférhetősége, 2. a jégkorszak után megnövekedett a termesztésbe vonható növények száma, 3. gyűjtés, feldolgozás, raktározás technológiája változott, 4. népesség növekedése → több élelem kellett, 5. A mezőgazdaságra áttérő közösségek fölényben voltak a vadászó-gyűjtögetőkkel szemben – számos népesség, komplexebb technológiák, profi katonák, több kórokozó ( a letelepedés miatt a saját mocskukban éltek + népsűrűség miatt könnyen terjedtek a betegségek + háziállatoktól sokszor elkaptak ezt-azt).

Megjelenésének következményei:

1. Népességszám növekedése – A, Adott terület 1-2 nagyságrenddel több embert képes eltartani, ha mezőgazdaságra használják, mintha gyűjtögetésre. Ennek oka, hogy a nem mezőgazdasági területeken sok olyan faj is él, ami alkalmatlan emberi fogyasztásra. B, A mezőgazdasággal általában együtt járó letelepedés több gyerek szülését tette lehetővé, mivel a nők nem képesek sok, járni nem tudó gyerekkel vándorolni. C, a nők feladatát, a gyűjtögetést felváltotta a mezőgazdaság → nők társadalmi helyzete romlott → több gyerek szülésére kényszerültek, mint amennyit akartak.

2. Társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása – letelepedés + mezőgazdaság → raktározható élelemfelesleg → nem élelemtermeléssel foglalkozó specialisták (pl. főnökök) eltartása + nem szállítható vagyontárgyak birtoklása → hatalmi, vagyoni, státuszbeli különbségek kialakulása → versengés és konfliktusok – növelni kell a népességet a csoportok közötti harcok megnyerése érdekében – ezért is kényszerítették a nőket sok gyerek szülésére. Növelni kellett a gazdasági teljesítményt, hogy a versengés sikerét elősegítő eszközöket megteremtsék, épp ezért terjedt a természeti erőforrások kihasználására képes technológia.

3. Központosítás – társadalmi különbségek + népességnövekedés + versengés → sok mezőgazdálkodó társadalomban hatalmi elitek alakultak ki, melyek erőalkalmazási, gazdasági, információs és igazságszolgáltatási monopóliumot szereztek. Így saját versengéseik szolgálatába tudtak állítani más embereket, így emberekből álló „óriásgépeket” hoztak létre, ez növelte a bioszféra-átalakítás mértékét. A hatalmi elitek érdekeltek a népesség növekedésében is – nagyobb sereg + több adó.

4. Eltávolodás a természeti környezettől, a természetes élőlénytársulások átalakítása – egyre inkább ember alkotta környezetben éltek, így egyre kevésbé érzékelték tevékenységük környezeti hatásait és a természettől való függésüket. Agrártársulások létrehozása céljából megindult az erdők, füves és vizes területek átalakítása + a letelepedés miatt a faanyag mint építőanyag iránti igény is nőtt.

5. A technikai komplexitás növekedése – megjelenhettek a különböző foglalkozású specialisták + a nem szállítható vagyontárgyak megjelenése + a versengés is növelte a technikai komplexitást.

IV.              A civilizációk / államok - Kb. 5.500 évvel ezelőtt

Civilizáció: „azon kulturális jelenségek összessége, amelyek az államnak nevezett társadalmi-politikai szerveződési formához kapcsolódnak”.

Egyik jellemzőjük a városok elterjedése – Ha az emberek közel élnek a mezőgazdasági területekhez, akkor a földekről kikerülő tápanyag előbb-utóbb visszakerül a földbe, ezzel szemben a városokba érkező tápanyag a szennyvízbe jut, majd a tengerbe. → Az urbanizáció csökkenti a földek tápanyagtartalmát.

Társadalmi rétegződés és központosítás: (erről már volt szó) több élelem raktározása → élelmet nem termelő specialisták → technikai komplexitás + rétegződés → egyenlőtlenségek → versengés + központosítás

Írás (5000 évvel ezelőtt, Eurázsia) → információk átadása könnyebb + több információt lehet tárolni → segíti a központosítást, így közvetett módon a bioszféra-átalakítást.

Fémek: a klasszikus (olvasztás, öntés)5500 éve jelent meg a rézzel a Közel-Keleten.

Bioszféra-átalakító hatás: 1. Az ércbányászat komoly környezet-átalakítással jár. 2. A fémkohászathoz sok energia kell. Ehhez először faszenet használtak → erdőirtás + szennyezés. 3. Fémszerszámok → hatékonyabb bioszféra-átalakítás. 4. Bizonyos fémek (pl. higany, kadmium, ólom) mérgezők a legtöbb élő szervezet számára.

Három nagy lépcső: 1. i.e. 1000: elterjedt a vas → hatékonyabb erdőirtás + mezőgazdaság (ekevas, patkó) → népesség növekedése. 2. Az európai hódításokkal a fémek elterjedtek. 3. fosszilis tüzelőanyagok + kohászati technológia → a XVI. századtól tömeges mértékű fémmegmunkálás, tömegtermelés.

Új mechanikai eszközök: ezek megsokszorozták az izomerőt. Legegyszerűbb ilyenek: emelő, ferde sík és a csiga.

Új mezőgazdasági technológiák: 1. Nagyléptékű öntözőrendszerek (először 5000 éve Egyiptomban) → szikesedés – gyakorlatilag visszafordíthatatlan terméktelenné válás. 2. Eke (először 5000 éve Mezopotámiában) → ritkítja a növényborítást + porlasztja a talajt → fokozott erózió.

Új energiaforrások: 1. állati izmok (mármint a háziállatok izomerejeJ) – először 5-6000 évvel ezelőtt, közel keleten – főleg a ló és a szarvasmarha fontos – a kerék feltalálásával együtt (5500 évvel ezelőtt Eurázsia) a mobilitás növelésével távolabbi erőforrások jobban kihasználhatók lettek + mezőgazdasági munka hatékonyságát növelték. 2. A víz energiáját i.e.: I. századtól használták. 3. A szél energiáját pedig a X. századtól (vitorlás hajóknál régebb óta) hasznosították. A szél és a víz mint energiaforrás nem terjedt el igazán sehol.

V.                 Az európai hódítások - XV. századtól

A leigázásokat lehetővé tették: utazás - óceánjáró hajók, leigázás megszervezése – központosított államigazgatási rendszer + írás + nyomtatás, fegyverek (puskák, acélkardok), lovak, háziasított kórokozók, magukkal vitt haszonnövények.

Legfontosabb következmények:

Vadon élő fajok behurcolása: az irány főleg Eurázsiából máshova – mai napig zajlik és fokozódik a turizmussal. A gond az, hogy az idegenhonos fajok jelentős része nagy területen tömegesen elszaporodik, így őshonos fajok kihalását segíti elő, sőt ennek fő okozója.

Haszonélőlények cseréje és a népességrobbanás kezdete: Sok idegenhonos haszonnövény és állat hatékonyabban tenyészthető ill. termeszthető, mint az őshonosok, így ezek elterjesztése népességrobbanást eredményezett.

A világgazdaság kialakulása: A XVII. századtól. Hatása, hogy a gazdasági folyamatok térben szétváltak, méghozzá globális léptékben. Ennek három nagyon fontos hatása van: 1. Az emberek egyre kevésbé képesek érzékelni a termékek gazdasági életciklusa során keletkező környezeti változásokat. 2. Ezekkel a változásokkal annál kevésbé foglalkoznak, minél távolabb történik tőlük. 3. A szállítások távolsága növekedett → anyag- és energiafelhasználás nőtt → szennyezés nőtt.

A hódítások előtti kultúrák felbomlása, illetve meggyengülése: A meghódított területek hagyományos kultúrája sok esetben teljesen felbomlott, vagy nagyon meggyengült. Ezzel együtt eltűntek a fenntartható gazdaság kialakult hagyományai, helyükbe a helyi viszonyokat és az erőforrások megújuló képességét kevésbé ismerő és figyelembe vevő használati módok léptek. Emellett a távoli piacok igényei olyan szívóerőt jelentettek a nyersanyagokra, ami kizárta a fenntartható erőforrás-használatot.

VI.              A technikai – tudományos – energetikai forradalom - Kb. 1750-től

Amiről szó van: az európai tudomány fejlődése a középkortól kezdve + technikai komplexitás kumulatív növekedése (segítették a hódítások, ill. a nyersanyagok) + fosszilis tüzelőanyagok és elektromosság elterjedése. 1945 után nagy lendületet kapott.

A fosszilis tüzelőanyagok és az elektromosság

Elsősorban az új erőgépek megbízhatóvá válása (XVIII. század vége) tette lehetővé az ipar elterjedését, de a gépeket működtető energiaforrások elengedhetetlenek voltak a folyamatban. Először a fa, majd a kőszén óriási energiakoncentrációt jelentett és segítette az ipari forradalom kibontakozását: gépi munkán alapuló tömegtermelés lehetővé vált. Később az energiaigény megnövekedésével a fosszilis tüzelőanyagok váltak elsődlegessé: a XIX. század második felétől a kőolaj, majd a XX. században a földgáz (,melyet eleinte a kőolaj-kitermelés melléktermékeként veszni hagytak).

Az elektromosság elterjedését és ezzel az energiafelhasználás mértékének emelkedését két felfedezés segítette legjobban: elektromágneses indukció (mozgási energiává alakíthatóság) és a transzformátor (szállítás).

Fosszilis tüzelőanyagok + elektromosság elterjedése → 1800 és 2000 között negyvenszeresére nőtt az energiafelhasználás.

Ma a kőolaj, földgáz és kőszén adja a világ energiafelhasználásának 4/5-ét. Ezek égetése komoly szennyezést okoznak és az ezek által hajtott gépek hatékony bioszféra-átalakítást tesznek lehetővé.

A piacgazdaság megjelenése

Ez olyan gazdaság, melyet kizárólag a piaci árak irányítanak (sehol sem valósult még meg tökéletesen).

A XIX. század első felében Angliában a termelésben megjelentek a bonyolultabb gépek. Ezek drágák voltak, ezért csak úgy váltak kifizetődővé, ha nagy mennyiségben termeltek velük. Ehhez két dolog kellet: energia (fosszilis tüzelőanyagok elérhetővé válása) és a tömegtermelt javak eladásának biztosítása. Ilyen rendszer működtetéséhez szükséges, hogy a természet fiktív árucikké váljon és a társadalomnak is át kellett szerveződnie. Korábban a gazdaság a társadalom ellenőrzése alatt állt, most ez megfordult. Ez két dolgot jelent: a legfontosabb érték az anyagi javak bősége lett és pont emiatt a cselekvések legfőbb indítéka a nyereségszerzés lett. Ebből fakadóan egy piaci társadalom óhatatlanul is elkötelezett a folyamatos gazdasági növekedés iránt.

A gyarmatosítás és a világkereskedelem fokozódása – gazdasági növekedés

A világkereskedelem a világ gazdaságának összteljesítményében egyre nagyobb arányt képvisel. A világkereskedelem roppant méretének és folyamatos növekedésének bioszférára gyakorolt hatásai: egyre fokozzák a természeti erőforrások felhasználását, a hulladéktermelést és a szennyezést. A világkereskedelmet erősítik: 1. Az új ipari folyamatok és a találmányok megnövelték az igényt a gyarmatokról beszerezhető nyersanyagok iránt (pl. vulkanizáció → gumi iránti kereslet) 2. Kommunikációs technológiák hatékonysága (’30-as évektől a távírótól kezdve) 3. A gyarmatok kényszerből átálltak az önellátásról a világpiacra való termelésre → egy vagy néhány exportcikk, az érte kapott pénzből pedig az iparosodottabb országok új termékeit vásárolják. 4. A rendszer fő mozgatója a nyereségszerzés → ehhez folyamatosan bővíteni kell a befektetési lehetőségeket → így a gazdaság kényszerű növekedésre van ítélve. 5. Az államok a gazdasági növekedést tartják a legfontosabb társadalmi célnak.

A közlekedés volumene és gyorsasága is megnőtt a fosszilis tüzelőanyagok, jó utak és új erőgépek hatására → nőtt a mobilitás, melynek hatásai: 1. az erőforrások könnyebben elérhetővé váltak → nőtt az erőforrás felhasználás (így a népességszám is). 2. egyre kevésbé voltak elszigeteltek különböző társadalmak, így a kórokozók nem tudtak olyan pusztítást végezni, de a mobilitás további növekedése épp ellenkező hatást is kiváltott, mivel a kórokozók egyre jobban terjedtek. 3. a nemzetközi turizmus volumene is jelentőssé vált (1950: 25millió, 2000: 700millió fő!) - fajbehurcolás és a nagy energiaigény miatti környezeti károk.

A vegyipar robbanásszerű kibontakozása

Eddig 150.000 szintetikus vegyületet állítottak elő, melyek számos környezeti problémát idéznek elő (pl. vékonyítják az ózonréteget, vagy hulladékként okoznak gondot – műanyagok)

A mezőgazdaság és a halászat iparosítása

Mezőgazdaság: új gépek és termékek a földeken → intenzívebb művelés + nagyobb területeken (természetes élőlénytársulások visszaszorulása) → magasabb terméshozam → népességnövekedés (ok és következmény is)

Hatások: 1. A talajvíz szivattyúzása: a kútvízzel való öntözés lehetővé teszi a szárazabb területeken való mezőgazdaságot. 2. Nitrogénműtrágyák: 1913. Haber-Bosch-szintézis, földgázt használnak az előállításhoz, nagyon elterjed 1950-1980 között → népességnövekedés – népesség 1/3-ának tápláléka, számos környezeti problémához járul hozzá (pl. üvegházhatás)

Halászat: a XIX. század elejétől az iparosítás ökológiailag fenntarthatatlan halászati eljárásokhoz vezetett, számos halászterület kimerült (fenékhálós gőzhajó, dízelmotorok, hűtőhajók, stb.)

Tömeges urbanizáció

Iparosodás → a helyi biomassza-energia mellett új, nagy mennyiségű energiák álltak rendelkezésre (fosszilis tüzelőanyagok stb.) + új erőgépek – járművek, elektromosság, kőolaj- és földgázvezetékek → városok száma és lélekszáma (ma 50% fölött) megnőtt.

Hatásai: 1. sokmillióan távolodtak el a természeti környezettől, 2. a természetes élőlénytársulások visszaszorulnak, 3. városi népesség ellátására a nyersanyag és áruszállítás volumene és a távolságok nőttek, 4. lokális környezeti problémák keletkeztek, súlyosbodtak, váltak gyakoribbá (pl. szmog, zajszennyezés stb.).

A tudományos forradalom – az uralkodó világnézet és értékrend megváltozása

Egyesek a zsidó-keresztény világnézetre vezetik vissza az ökológiai válságot, de ez erősen vitatott. Inkább a XVII. században, Európában kibontakozó tudományos forradalom hozott nagy változást a világnézetben és ez terjedt el szinte az egész bolygón. Descartes: mechanikai világkép – az egész világegyetem (élőlények is) leírható matematikailag, szellem és anyag elválasztása → természet deszakralizációja → könnyebb kizsákmányolás, a tudomány révén az ember a természet urává és birtokosává válhat. Newton: organikus természetszemlélet → mechanikus természetszemlélet matematikai szabályai – erre épülnek a tudományok (közgazdaságtan is, ami nem vesz tudomást a gazdasági tevékenységek természeti korlátairól és a természetbe való beágyazottságáról). Felvilágosodás: 1. ráció és tudomány → felszabadulás a természeti kényszerek alól, 2. instrumentális racionalitás – önkényes célok a legalkalmasabb eszközökkel → a tudomány elő

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.